BORVIDÉKEK


Mátrai Borvidék

Írta: Borigo


Földrajzi elhelyezkedése
A borvidék Hatvantól Domoszlóig húzódik, a Mátra déli lejtőin. Nyugaton a Zagyva adja a földrajzi határát, míg keleten az Egri borvidék. 2009-től a borvidékhez csatolták a Mátra és Budapest közötti területeket is.
A borvidék területe : 33000 Ha (ebből 24000 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület : kb. 6000 Ha
A borvidék települései két körzetre oszlanak:
Mátrai körzet : Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta
Síkvidéki körzet : Budapest-Rákosliget, Heves, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Szendehely, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház




A borvidék adottságai
A Mátra hegyvonulatai védettséget biztosítanak az északi szelektől, kedvező mikroklíma alakul ki, viszont a hegység a csapadék nagy részét is felfogja.
Változatos talajú. Megtalálható a pannonagyagon, márgán, löszön, andeziten, riolittufán kialakult csernozjom barna erdőtalaj, fekete nyiroktalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barnaföld, de még humuszos pleisztocén és holocén homok is előfordul. Talajai többnyire mészben szegények.

A borvidék története
Gyöngyös környékén feltárt régészeti leletek sok nép emlékét őrzik, köztük a keltákét is. Honfoglaláskor a magyarokhoz csatlakozó kunok szállták meg, akiknek a szomszédságában a besenyők telepedtek le. E korból eredhet Abasár és Heves települések neve is. 1042-ben Saár határában királyi adományból zárdát építettek, amelyhez szőlőbirtok is tartozott. Az Árpádházi királyok ideje alatt Gyöngyösnek nem volt különösebb politikai vagy gazdasági jelentőssége. Egy 1261-ből származó okirat Gungus Puspolyt (Gyöngyöspüspökit) szőlőivel együtt az egri egyháznak adta. A tatárjárás után a lakott helyek megerősítéséhez és a várépítéshez sok fa kellett. A fakitermeléssel párhuzamosan haladt a szőlőtelepítés. 1334-ben kelt engedély szerint, Gyöngyös város a földesúrtól "menten" választhatja törvényhozó testületét, és a város területén termelt borral szabadon rendelkezik. A XV. században a borvidék olyan színvonalat ért el, hogy nagyobb mértékben megindult a borkereskedelem.
A törökök elfoglalták Gyöngyöst, aminek fő oka az volt, hogy minél több dézsmabort hajtsanak be, amit a hatvani bég jó pénzen értékesített. A magyarok ugyanúgy próbáltak adót behajtani a gyöngyösieken. Ez a környék visszafejlődését eredményezte. Ekkor a sári, visontai, gyöngyösi, patai és az apci borok voltak híresebbek. A török uralom után a vidék népe Rákóczit támogatta, s a szabadságharc után a szőlőművesek is jobbágysorba süllyedtek. Az új birtokosok a fejlesztéssel nem törődtek, így a szőlőkultúra csak lassan fejlődött. Mária Terézia 1755-ös vámrendelete e borvidék borkereskedelmét is sújtotta. A XVIII. század közepén ennek ellenére nagyobb szőlőtelepítések voltak. A filoxéra pusztítását a mátraaljai szőlők sem kerülhették el. A XX. század első harmadában a Károlyi uradalom Debrői Hárslevelűje ért el világhírnevet. De az abasári, domoszlói, nagyrédei és visontai borok is méltán híresek a nagymúltú gyöngyösiek mellett. A borvidék néhány pincéjében régi idők óta kóser borokat is készítettek a zsidó ünnepi asztalokra.





« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2021
BORVIDÉKEK


Mátrai Borvidék

Írta: Borigo


Földrajzi elhelyezkedése
A borvidék Hatvantól Domoszlóig húzódik, a Mátra déli lejtőin. Nyugaton a Zagyva adja a földrajzi határát, míg keleten az Egri borvidék. 2009-től a borvidékhez csatolták a Mátra és Budapest közötti területeket is.
A borvidék területe : 33000 Ha (ebből 24000 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület : kb. 6000 Ha
A borvidék települései két körzetre oszlanak:
Mátrai körzet : Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta
Síkvidéki körzet : Budapest-Rákosliget, Heves, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Szendehely, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház




A borvidék adottságai
A Mátra hegyvonulatai védettséget biztosítanak az északi szelektől, kedvező mikroklíma alakul ki, viszont a hegység a csapadék nagy részét is felfogja.
Változatos talajú. Megtalálható a pannonagyagon, márgán, löszön, andeziten, riolittufán kialakult csernozjom barna erdőtalaj, fekete nyiroktalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barnaföld, de még humuszos pleisztocén és holocén homok is előfordul. Talajai többnyire mészben szegények.

A borvidék története
Gyöngyös környékén feltárt régészeti leletek sok nép emlékét őrzik, köztük a keltákét is. Honfoglaláskor a magyarokhoz csatlakozó kunok szállták meg, akiknek a szomszédságában a besenyők telepedtek le. E korból eredhet Abasár és Heves települések neve is. 1042-ben Saár határában királyi adományból zárdát építettek, amelyhez szőlőbirtok is tartozott. Az Árpádházi királyok ideje alatt Gyöngyösnek nem volt különösebb politikai vagy gazdasági jelentőssége. Egy 1261-ből származó okirat Gungus Puspolyt (Gyöngyöspüspökit) szőlőivel együtt az egri egyháznak adta. A tatárjárás után a lakott helyek megerősítéséhez és a várépítéshez sok fa kellett. A fakitermeléssel párhuzamosan haladt a szőlőtelepítés. 1334-ben kelt engedély szerint, Gyöngyös város a földesúrtól "menten" választhatja törvényhozó testületét, és a város területén termelt borral szabadon rendelkezik. A XV. században a borvidék olyan színvonalat ért el, hogy nagyobb mértékben megindult a borkereskedelem.
A törökök elfoglalták Gyöngyöst, aminek fő oka az volt, hogy minél több dézsmabort hajtsanak be, amit a hatvani bég jó pénzen értékesített. A magyarok ugyanúgy próbáltak adót behajtani a gyöngyösieken. Ez a környék visszafejlődését eredményezte. Ekkor a sári, visontai, gyöngyösi, patai és az apci borok voltak híresebbek. A török uralom után a vidék népe Rákóczit támogatta, s a szabadságharc után a szőlőművesek is jobbágysorba süllyedtek. Az új birtokosok a fejlesztéssel nem törődtek, így a szőlőkultúra csak lassan fejlődött. Mária Terézia 1755-ös vámrendelete e borvidék borkereskedelmét is sújtotta. A XVIII. század közepén ennek ellenére nagyobb szőlőtelepítések voltak. A filoxéra pusztítását a mátraaljai szőlők sem kerülhették el. A XX. század első harmadában a Károlyi uradalom Debrői Hárslevelűje ért el világhírnevet. De az abasári, domoszlói, nagyrédei és visontai borok is méltán híresek a nagymúltú gyöngyösiek mellett. A borvidék néhány pincéjében régi idők óta kóser borokat is készítettek a zsidó ünnepi asztalokra.





« Vissza az előző oldalra