BORVIDÉKEK

Tolnai Borvidék

Földrajzi elhelyezkedése
A Szekszárdi Borvidék korábbi, Völgységi körzetéből alakult meg 1998-ban, néhány más termőhellyel kiegészülve. Közigazgatásilag Tolna megyéhez tartozik, földrajzilag pedig a Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el.
A borvidék területe : 11000 Ha (ebből 7400 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület : kb. 2600 Ha
A borvidék települései három körzetre oszlanak :
Tolnai körzet: Bikács, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gyönk, Györköny, Kölesd, Madocsa, Nagydorog, Paks, Sárszentlőrinc, Tengelic, Tolna
Völgységi körzet: Aparhant, Bátaapáti, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Duzs, Grábóc, Györe, Hidas, Hőgyész, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagymányok, Tevel, Váralja, Závod
Tamási körzet: Aba, Felsőnyék, Igar, Iregszemcse, Lajoskomárom, Magyarkeszi, Mezőkomárom, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Seregélyes, Simontornya, Szabadhidvég, Tamási, Tolnanémedi

A borvidék adottságai
Mérsékelten kontinentális éghajlatú terület. Az északi része Szekszárdnál egy kicsit hűvösebb és csapadékosabb, míg a déli melegebb és szárazabb. Az agyagos-homokos tavi üledékeket vastag lösztakaró fedi. A terület nem különösebben tagolt domborzatilag, lankásan lejtő dombvidék.
A borvidék története
A tolnai 1998-tól tartozik a borvidékek sorába, a szőlőművelés azonban régebbi keletű itt, egészen a rómaiakig visszavezethető. A szőlőművelés terén sokat köszönhetünk az e vidékre települő német nemzetiségűeknek, akik a XVI. századra már teljesen alábbhagyott szőlőtermesztés meg-erősítésében fontos szerepet játszottak. A borvidék egyik fő büszkesége a györkönyi pincefalu. A Csipkerózsika álmát alvó pincefalut napjainkra ismét felfedezték, s az egykori présházak hagyományőrző, értékmentő felújítása folyik.