BORVIDÉKEK

Villányi Borvidék

Földrajzi elhelyezkedése
Hazánk legdélebbi borvidéke a Villányi-hegységet öleli körül, a magasabban fekvő dűlőkből szinte "átlátni" Horvátországba.
A borvidék területe : 4500 Ha (ebből 3800 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület : kb. 1800 Ha
A borvidék települései két körzetre oszlanak:
Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd,
Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony, Vokány

A borvidék adottságai
Éghajlata a mecsekaljai borvidékhez hasonlóan szubmediterrán jellegű, meleg és elég száraz viszonylag hosszú tenyészidővel. Hőösszegben és fényben a leggazdagabb borvidékünk. A több oldalról védett lejtõk melegét a Földközi tenger vidékéről beáramló meleg levegő felerősíti. Talaja fő tömegében lösz és vörösagyag, a löszhöz egyes helyeken triászkorú dolomit, mészkő keveredik.




A borvidék története
A Szársomlyó-hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál. Honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzettség telepedett le. Később valószínűleg királyi bortok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal hogy IV. Béla király 1247-ben - a szársomlyói vár alapítólevelében - említi Harsány határát a szőlőkkel. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szõlõk egy részét tovább művelték. A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Õk hozták magukkal a Kadarka fajtát, és a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után újabb rác (szerb) nemzetiségű lakosokat telepítettek be. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német telepesekkel. Betelepülésük jelentős változásokat hozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták portugieser szőlőfajtát is. A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. 1912-ben pezsgőüzemet létesített a Schaumburg - Lippe féle uradalom.

A villányi az elegáns bor, a gavalléroké és a dámáké. A magam részéről bálra csak villányit adnék... Minden előnye akkor bontakozik ki, ha az ember frissen fürdött, borotválkozott, tetőtől-talpig átöltözött. Leginkább frakkban vagy szmokingban, hölgyek dekoltázsban. Mértéktartó, finom, jólnevelt.- írja Hamvas Béla.