Cikkek


2012-06-28 
A minap elkészült a DunaBor Magazin 5. száma, amely ezúttal és egyelőre csak elektronikus formában elérhető. Igényelhető DVD-n a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsánál, illetve elérhető honlapnkon is. >>tovább
2010-08-13 
A földhöz kötődők életét a mezőgazdasági munkák ritmusa szabja meg. Életüket a hagyományokhoz, étkezési szokásaikhoz, és étkezési rendjeikhez való ragaszkodás jellemzi. Ebben a rendben az ünnepek kiemelkedő események. Keresztelők, lakodalmak, búcsúk, torok, egyházi ünnepek nyújtottak lehetőséget a közösségszervező együttlétre, az ünnepi étkezések ezerarcú rítusára. >>tovább
2010-08-10 
A Közép-Magyarországi Pincegazdaság telepe Kiskunhalason a rendszerváltás után tíz évig az enyészeté volt, nem folyt rajta semmilyen gazdasági tevékenység. Nem volt ez máshol sem másként, Szőke Sándor egykori munkahelyét, a Halasvin Tajói Borkombinátját felszámolták a kilencvenes években. >>tovább
2010-08-07 
Igen, tehetség. Mert az biztos, hogy kékfrankos olyan fajta, amelyből tulajdonképpen minden fajta bor elkészíthető a könnyű ivóbortól a nagy ikon vörösig. Lehet könnyű és játékos tartályban erjesztve, és lehet ászkolt, sőt kishordós markáns tanninszerkezettel. És ami a fő: itt, a Kárpát-medencében őshonos, vagyis autochton fajta. >>tovább
2010-07-14 
Aki megteremtette a cserszegi fűszerest, az már letett valamit az asztalra. Akár hátra is dőlhetne, mert a cserszegi fűszeres nagy mű, járja világhódító útját, immár Kaliforniában és Kínában is gyökeret vert. De Bakonyi Károly nem tétlenkedik: hallatlanul izgalmas fajtakísérleteit a cserszegi létrehozása óta is folytatja, szerintünk hasonló potenciállal rendelkező fajták tucatját hozva létre, mely új szőlők például kiszélesíthetik a magyar ökológiai térbe illeszkedő kékszőlők spektrumát is. >>tovább
2010-07-13 
A 21. század a fesztiválok kora, gondolhatnánk, hiszen a programajánlatok között minden hétvégére akad legalább egy fesztivál, de inkább csak több. Ha a bőség mélyére nézünk, láthatjuk, hogy az ételfesztiválok nem, vagy nem csak az ételről szólnak, s az együttlét iránti vágyakozásunk örök emberi igényének kielégítését is szolgálják. >>tovább
2010-07-10 
A magyar szőlőnemesítés a II. világháború után nagy lendülettel, új célkitűzéssel kezdődött a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetekben (Badacsonyban, Egerben, Kecskeméten, Pécsett, Tarcalon), a Kertészeti Egyetemen (Budapesten) és az Agrártudományi Egyetemen (Keszthelyen). A nemesítők olyan hibridizációs programot terveztek, amelyből a termesztett szőlőfajtáknál nagyobb termésbiztonságot, jobb minőségű és korábban érő fajtákat reméltek. >>tovább
2010-07-06 
Nem tipikus, hogy egy házaspár egyik tagja szőlész, a másik borász, az meg végképp nem, hogy a hölgy a borász. Gáléknál ez a helyzet, és ez jól is van így. A feleség, Gálné Dignisz Éva keze nyoma markánsan, pontosabban finoman rajta van a tételek stílusán, melyek csillogóan tiszták, üdék, fajtajellegesek. Olyan személyiség ő, aki a Duna Borrégió következő nagy reménysége lehet, hiszen férjével, Csabával szinte titokban építkezve hozták létre a borvidék egyik legreményteljesebb pincészetét. >>tovább
2010-07-05 
Hazánkban több olyan szőlőfajtát termesztünk, amelyek őshonosak, régóta ismertek és kedvelt hungaricumok. Gondoljunk a hárslevelűre, az arany sárfehérre, a kövidinkára, vagy éppen a juhfarkra, a furmintra vagy a leánykára. Közéjük tartozik az Ezerjó is. >>tovább
2010-07-03 
A gasztronómia leginkább két tényező, a földrajz és a történelem összjátékának eredménye. Ezek a kulcselemek határozzák meg, hogy milyen növények és állatok fordulnak elő, milyen tartósítási eljárásokat alkalmaznak, és az ízek, illatok, zamatok, textúrák és technológiák milyen mintázata lesz jellemző egy régióra, vagy a tágabb környezetére. >>tovább